Kifejtette: nem találtak "súlyos szabálytalanságokat" Kövesi dolgozatában. A dolgozat mintegy 4 százalékban tartalmaz másoktól átvett szövegrészeket, de a szaktestület szerint ezeket a szerző sem a dolgozat lényegi állításaiként, eredeti gondolatokként állította be, hanem általános háttérismeretekként tálalta. A kifogásolható, forrásmegjelölés nélkül átvett szövegrészek sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem merítik ki a plágium fogalmát - mondta a CNATDCU elnöke.
A Szervezett bűnözés megfékezése büntetőjogi rendelkezésekkel című disszertáció eredetiségét korábban a főügyészt doktorrá avató Temesvári Tudományegyetem etikai bizottsága is megvizsgálta: szerintük a dolgozat mintegy öt százalékban tartalmaz más tudományos munkákkal azonos szöveget.
Kövesi 2012-ben kipattant plágiumbotrányát egy bűnvádi eljárás alatt álló román parlamenti képviselő, a Victor Ponta volt kormányfőhöz közel álló Sebastian Ghita melegítette fel idén szeptemberben. Ghita feljelentette magát a legfőbb ügyészségen, amiért 2012-ben állítólag többedmagával a szakértői jelentés meghamisításával segített "elkenni" Kövesi plágiumbotrányát. Mind Ghita, mind Ponta ellen több vizsgálatot is indított a DNA.
Kövesit 2012-ben a Szellemi milícia nevű civil szervezet gyanúsította meg plágiummal, az országos etikai tanács (CNE) azonban akkor egyhangúlag megállapította, hogy nem plagizált. Az érintett szerint a Szellemi milícia valójában olyan szövegrészeket minősített plágiumnak, amelyeket lánykori nevén publikált korábbi írásaiból emelt át disszertációjába, de amelyeket mások is idéztek cikkeikben.
A DNA főügyészének plágiumbotrányát azért övezi kiemelt érdeklődés, mert az egyik legnagyobb hatalommal rendelkező tisztségviselőnek tartják Romániában. Kövesi rengeteg ellenséget szerzett magának a közéleti szereplők között, amióta az általa vezetett vádhatóság befolyásos politikusok tucatjait juttatta rács mögé.